Projekt 100

Eredeti szerző:


Történelmi hivatkozás:

A keleti blokkban, beleértve Magyarországot is, a tankok fejlesztését a háború után a Szovjetunió erősen korlátozta. A Varsói Szerződés több országa azonban elindította saját projektjeit egyedi harckocsik fejlesztésére (csehszlovák TVP vagy a jugoszláv M-636 Kondor).

Projekt 88:

Projekt 88

Feltehetőleg Magyarországon is futott egy harckocsiprogram amelyet a lentebbi nézeti rajzok illusztrálnak.

Ezek a tervrajzok viszont valószínűleg egy – jelenleg még nem azonosított – cseh könyvből lehettek szkennelve, így pontatlanok, mivel a kiadvány szerzője készíthette. Csak hogy néhány példát említsek ezekre a hibákra: -a vezető kémlelőnyílása közvetlenül a felfüggesztés mellett van, ezzel lényegében nem hagyva neki helyet a járműben -a rajzokon az 1960-as évekből származó RMSh-lánctalpak szerepelnek -vagy Kozár metszeti rajza a forgatómechanizmust a torony legvégénél ábrázolja, tehát magának a toronynak ovális helyett teljesen kör alakúnak kellene lennie (hasonlóan az IS-3-hoz vagy a T-55-höz). A szkennen szereplő leírás szerint a rajzok egyébként egy 1948-as Csehszlovák archívumi iraton alapulnak, valamint eszerint a fejlesztés is ekkor kezdődött.

A tank metszete.

Ezt megerősíti egy 1949. január 6-i CIA jelentése is, miszerint mintegy 200 azonosítatlan, a német Tiger II-nél vagy bármely korábban szállított szovjet járműnél nagyobb harckocsit tárolnak egy nemrégiben épített veszprémi raktárban. Egy másik, 1958 februári* CIA feljegyzés egy nagy méretű nehéz tankról ír, T-54-szerű toronnyal, és különösen hosszú, jelentősen döntött homlokpáncélzattal. Kozár D. metszeti rajza egyébként nagyjából 200 mm páncélvastagságot mutat mind elől, mind hátul a tornyon. *az adatok rögzítésének dátumát kicenzúrázták, feltételezhetően több hónappal korábbiak.

CIA dokumentum (kattints a képre dokumentum megnyitásához).
CIA dokumentum (kattints a képre dokumentum megnyitásához).
CIA dokumentum (kattints a képre dokumentum megnyitásához).

“Háború utáni magyarországi közepes-harckocsi projekt. A Csehszlovák archívum szerint 1948-ban kezdték tervezni. A modellje megépítésre került, de a Szovjet nyomás miatt a Honvédelmi Minisztérium leállíttatta a további fejlesztéseket.” “Két verziója a projektnek felszerelve egy-egy 85 vagy 88 mm-es, valamint egy 100 mm-es 1947-es mintájú ismeretlen löveggel (Kozár D. rajzai alapján)”

A jármű összefüggésbe hozható továbbá az 1950-es évek szovjet vagy csehszlovák nehéz harckocsi programjaival (pl. a kísérleti IS-5-tel, amelyet állítólag Magyarországra szállítás során CIA-ügynökök megfigyeltek 1953-ban) mind kialakítás, mind fegyverzet szempontjából, hiszen az ábra ráadásul egy automatikus töltőberendezéssel rendelkező ágyút illusztrál. Mivel ez a technológia viszont nem állt akkoriban még rendelkezésre Magyarországon, valószínűleg egy cseh fejlesztésről van szó, mint például a Škoda A26, amelyet a csehek további automata töltőrendszerű lövegekkel eladásra kínáltak külföldi vásárlók számára, pont 1948-ban.

A jugoszláv T-34 alapú M-320. A felfüggesztési elrendezést kísértetiesen hasonlít a TVP-hez.
A Škoda T-17 1948-as automata A26-fegyvere.

A harckocsit egy 85 vagy 88 mm-es, nagyjából L/60-as kaliberhosszúságú, de ismeretlen fegyverrel szerelték fel, amint azt a szerző említette (helytelenül “47M”-et ír, de egyetlen fegyvernek sem volt ilyen megjelöléssel itthon, bár volt egy titkos 85 mm-es ágyúfejlesztésünk a háború után). A munkálatokat abbahagyták, miután a Szovjetunió arra kényszerítette a Honvédelmi Minisztériumot, hogy állíttassa le a további fejlesztéseket.

A projektről egyelőre ennyit tudni.

Torony vázlata a magyar projektnek 85 vagy 88 mm-es automata fegyver felszerelésével.

Projekt 100:

Projekt 100

A második világháború után, az 1940-es évek végétől az 50-es évekig Magyarország mindent megtett egy saját harckocsiprogram indításáért, egy megfelelően erős páncélzatú közepes harckocsi kifejlesztéséért, mindezt kiváló tűzerő és bizonyosan jó mozgékonyság mellett.

Ennek eredménye lett egy öntött toronnyal és hosszú, kiemelkedően döntött páncélszekrénnyel rendelkező jármű, valószínűleg egy cseh, automatikus töltőrendszerrel ellátott fegyverzettel. A projektet minden bizonnyal befolyásolták külföldi fejlesztések is nagyban, például a meglehetősen hasonló kialakítású csehszlovák nehéz harckocsik. Ezt nem csak a test és a torony elrendezése, hanem a löveg is megerősíti, mivel ekkor csak Csehszlovákia rendelkeztek a Varsói Szerződésben hasonló technológiát alkalmazó ágyúkkal.

A torony második, kesőbbi változatát vastagabb páncélzattal tevezték a jobb védelem érdekében, nagyobb belső térrel, és egy új, 100 mm-es ágyú beszerelésével. Három automatikus töltőberendezésű Škoda löveg jöhetett szóba, az A20 L/64 és az R11 L/64,7 légvédelmi ágyúk melyeket 1948 júliusában fejlesztettek, és a valamivel rövidebb AK1 L/55 (később L/52,7-re módosítva) 1950-ben. Mindegyikük kb. 200-220 mm-es páncélátütéssel rendelkezett 90°-on és 100 méteres távolságban az eredeti páncélgránátokkal (AP), bár ezt a képességet javítani lehetett volna a szovjet wolfrám-magvas (APCR) vagy páncélrobbantó-gránátok (HEAT) használatával, mivel kompatibilisek voltak a D-10T lőszereivel. Az is lehetséges (bár nem túl valószínű), hogy a fegyvert Magyarországon fejlesztették ki, mivel az illusztrált rendszer a 40M Nimród légvédelmi páncélvadászban is használt 36M 40 mm-es Bofors gépágyú kialakításával is egyezik.

Eredeti CIA vázlat egy cseh nehéz tankról 1955-ből.
A csehszlovák jármű újratervezett terve Zinoviy Alekszejev által.
A magyar formatervezés mérete és elrendezése a Csehszlovákiában kifejlesztett különösen hasonló nehéz tankhoz képest.
A torony második változatának metszeti rajza Kozár D. által.
A Projekt 100 és az új töltési mechanizmus illusztrációja a játékban.

Forrás:

http://forum.worldoftanks.eu/index.php?%2Ftopic%2F763648-hungarian-tech-tree-proposal-medium-line%2F&fbclid=IwAR2QJx-pCKtBYzetLYE8fZxbP-a0rhc6uco0gPo7FylhTw23h8ACItkhe6A

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük